Cunis és munkás hétvégénk van, mint említettem már korábban. Nagyon szeretek vele dolgozni, az ilyen idő minősége hatványozottan értékes. A hétköznapokban rohanok, jövök-megyek, ő mindig vár és örül nekem, de sokszor csak úgy élünk simán. Ő azért is hálás, de ha terápiás bemutatóra vagy foglalkozásra megyünk az mindig más.
Mindig értékes, ha a szeretteddel vagy, de bármilyen kapcsolat is legyen, nem elég a mennyiségi idő, sőt nem is az a lényeg, hanem a minőségi idő az ami igazán fontos. Így Cunival hiába lakunk együtt csajosan, ez a hétvége pont úgy jött ki, hogy mindkét napra jut valami izgi. Egy kis kaland, amit ketten, közös munkával élünk át. Közeledik a tanév vége, kicsit már fáradok, gondoltam akkor olyan feltöltősre csináljuk a hétvégét.
Így hát ma reggel nyakunkba vettük a világ egy szeletét és tömegközlekedtünk. Korábban Cunival nem nagyon fordult elő, de most elég gyakori, hogy az emberek megkérdezik milyen fajta. Tény és való, hogy egy cuki keverékre hajaz most a leginkább, amióta nyárias a frizurája.
Apropó, nyári frizura, nagyon jó ötlet volt, a kullancsot hamar meglátom rajta, könnyebb tisztán tartani őt is meg a lakást is. Nekem bejött meg szerintem neki is, nincs annyira melege.
Ma gyereknap alkalmából voltunk bemutatózni. Az alapítványunktól többen jöttek, így volt kicsi, volt nagy, volt rövid, na meg hosszú szőrű eb is. Cuni pedig rendi volt, örült a régi haveroknak. Ilyenkor azért megnyugszom, hogy nem csak az én kutyám a hibás, amiért nem lájkolja a legtöbb kiskutyát. Szóval kaptam némi visszaigazolást. Na meg arról is, hogy a sok éves befektetett munka meglátszik mindig. Reggel megkértem, hogy legyen oly kedves és viselkedjen és lám, nagyon fainul viselkedett, olyan lelkesen dolgozott, öröm volt nézni. Na jó nem tagadom, túlpörögte és így sokat hibázott, de talán most ez nem volt akkora baj. Én viszont nagyon örültem, hogy lelkes, hogy akarja csinálni, hogy van benne spiritusz.
Holnap hosszú utunk lesz, de izgalmas is. A sclerosis multiplexes betegeknek lesz az ún. Mosoly hete rendezvény. Cunival mi nagy SM támogatók vagyunk, szoktunk a helyi SM klubba is járni, az ottani emberek már a kibővült családunk. Így várom, hogy találkozzam velük is és hogy tényleg megfelelően mosolygósan megnyissuk a heti rendezvényüket. Majd írok arról is. Viszünk más állatokat is, nem csak kutyákat, szóval izgi lesz. Remélhetőleg fotók is lesznek.
A kettő esemény között pedig gyakoroltunk még, lustálkodtunk közösen, most is itt fekszik a lábamnál, amíg blogolok. Nagyon jó, ha az embernek van kutyája, de ezt elmagyarázni még mindig nem tudom. Csak az tudhatja, aki szintén állatokkal él. A dolgok sokkal jobban felértékelődnek, amit a kutyáimért kell tenni az sosem teher. Egy idő után minden olyan természetes velük, már nem is tudom milyen lehet kutya nélkül.
A kutya megtanított az elfogadásra, a humorérzékem jó részét is neki köszönhetem. Arra, hogy tele vagyunk hibákkal, Te is, Ön is, Én is. Arra, hogy mindig kell gondolni arra, hogy na de a kutyával mi van ha én elutazom, ha később érek haza, ha oda mennék, ha nem ezt szeretném, ha inkább azt venném meg...
Szóval a kutya egy nagyon jó facilitátor, elsősorban szociálisan, de amúgy is sok téren, ezek tények és nem csak mert én úgy érzem, hogy...
A kutya mindig építi a személyiségemet és sosem rombolja azt, ez az egyik oka a sok közül, hogy én vagyok a kutyás Folo ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése